A jogos (ön)védelem

Hogy tudd, mikor mit tehetsz, és mit nem...

Hatályos jogszabályok

A fenyegetés, támadás elleni fizikai védekezés lehetőségeit törvény szabályozza, és a törvény alól a törvény nem ismerete nem mentesít.

A jelenleg hatályos jogszabály a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (21-23.§) 2013.07.01. óta van érvényben. Vö. az Új Btk és az Országos Kriminológiai Intézet cikkeivel.

A jogos védelem

22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha

  • a) azt személy ellen, éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el,
  • b) az a lakásba, éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy
  • c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.

(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.

(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.

A végszükség

23. § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.

(2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.

(3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.

FIGYELEM

Az eszközös önvédelem jogi kereteivel másik cikkünk foglalkozik!

FONTOS!

Ha úgy tanulsz önvédelmet, hogy nem ismered a hazai hatályos jogszabályokat, vagy az oktatóid nem tudnak róluk, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyják őket, akkor

  • nagyobb bajba is kerülhetsz, mint hogy megtámadtak, 
  • és amiatt kerülsz bajba, amit elvileg azért tanulsz, hogy ne kerülj bajba.

Meghatározások

Először is, a „jogos védelem” fogalma nem csak önmagunk, hanem mások, javak és a közérdek védelmezésére is kiterjed. (Itt és most csak a személyi önvédelem esetét tárgyaljuk.)

  • Mivel a védelem az állam feladata, rendőri jelenlét hiányában az állam a polgárt hatalmazza fel a jogos védelemre.

Másodszor, a szembeszállás joga szerint a jogtalan támadó elől – akár idegen, akár rokon az illető – senki sem köteles kitérni, minden esetben szembe lehet vele szállni. 

  • A támadás kiprovokálását, a kihívás kölcsönös elfogadását követő verekedés (ún. garázdaság) azonban nem jogos védelem, mert minden résztvevő a közrend ellen vét; mindegy, ki kezdte, mindegyik bíró előtt felel.
  • Bár kitérni nem kell, harcolni sem kötelező: fuss, ha tudsz, és harcolj, ha kell!

Harmadszor, „jogtalan támadás” akkor történik, amikor egy vagy több támadó – korától és elmeállapotától függetlenül – „jogtalan”

  • szándékát kifejezte (ti. hogy megöl, megver, kirabol, elrabol stb.), 
  • van hozzá eszköze (fegyvere, fizikai ereje) 
  • és lehetősége is (térben és időben).
E három elemnek egyszerre kell megvalósulnia. 
  • Ha az illető fenyegetőzik és eszköze is van, de nem tud elérni, vagy fenyegetőzik és el tud érni, de nincs eszköze vagy fizikai ereje, az (még) csak fenyegetés, nem támadás.

A jogtalan „támadás” tettlegesség

  • Nem csupán fenyegetőzés vagy sértegetés. Bár a verbális bántalmazás is bántalmazás, bántó szavakra ököllel felelni nem jogos védelem.

A jogtalan támadás lehet „közvetlenül fenyegető”, azaz reálisan pillanatokon belül várható, vagy „intézett”, azaz már folyamatban van.

  • Közvetlen fenyegetés esetén a védekező részéről a megelőző hárítás jogos védelem. Nem kell megvárni az ütést, a szúrást, hanem meg lehet akadályozni. Ha azonban büntetőeljárásra kerül sor, a védekezőnek bizonyítania kell, hogy közvetlen fenyegetésre reagált.
  • Ha a fenyegetés nem intézett, hanem feltételhez van kötve, távoli kilátásba van helyezve („Ha még egyszer...!”, „Legközelebb...!”), akkor még nem áll fenn a jogos védelem helyzete.

Negyedszer, a jogtalan támadás olyan veszély, amelyet szükséges „elhárítani”, de csak elhárítani szükséges, a feltétlenül szükséges módon. 

  • A támadónak aránytalanul súlyos sérelmet okozni, már menekülő támadót üldözni, hátulról meglőni, megdobni, vagy sérelemért utólag bosszút állni nem jogos védelem.

Szükségesség, arányosság

A „jogtalan támadás” olyan erőszakos magatartás, amely személyek élete, testi épsége vagy javai ellen irányul. A jogos védelem lehet „szándékos” (ezt akartad tenni) vagy „gondatlan” (nem ezt akartad, de így sikerült / véletlen volt). A jogos védelmen való „túllépés” már jogtalan cselekmény.

Az élet elleni támadás (végszükség) akkor áll fenn, ha az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

  • ha „éjjel” történik, értsd: amikor a nappalihoz képest korlátozottak a látási viszonyok (Budapesten 23–05, vidéken 22–05 között) és a segítség hívásának a lehetősége (ezért kivétel a megvilágított, zsúfolt szórakozóhely)
  • ha „fegyver” van a támadó(k)nál, pl. lőfegyver, kés, robbanóanyag, de a fegyverutánzat, illetve a látszólag takart, de nem létező fegyver hihető utánzása (pl. pisztoly a zsebben) is fegyveres fenyegetés 
  • ha „csoportos” a támadás: minimum 3 fő, mert hárman teljesen be tudnak keríteni.

nemi erőszak mint a szexuális szabadság elleni jogtalan támadás – a körülményektől függetlenül – élet elleni támadásnak minősül.

Az élet elleni támadás elhárítása érdekében a védekező – a szükségesség elvének megfelelően – bármit megtehet, és ha nincs más mód, a támadó életét is kiolthatja. A támadónak kell ugyanis viselnie jogtalan tette következményeit.

testi épség elleni fenyegetés vagy támadás lehet könnyű vagy súlyos testi sértés.

súlyos testi sértést bármilyen szándékos vagy gondatlan módon lehet hárítani.

  • A támadó életének kioltása azonban csak akkor nem túllépés, ha nem volt szándékos.

A könnyű testi sértést – ide tartozik a személyi szabadság megsértése is (pl. bezárnak) – legfeljebb szándékos súlyos testi sértéssel lehet elhárítani.

  • A támadónak okozott maradandó súlyos testi sértés vagy életének szándékos kioltása túllépés. A támadót egy pofonért megölni vagy megnyomorítani nem jogos védelem.

Az arányosság nem jogi, hanem etikai elv, de megköveteli, hogy lehetőleg ne okozzunk nagyobb sérülést, mint amit el akarunk hárítani. 

  • Ez azonban egyrészt nem feltétlenül lehetséges: nehéz felmérni, hogy a jogtalan támadás meddig fajulhat.
  • Másrészt nem feltétlenül sikerül: ha a védekező ijedtség vagy menthető indulat miatt túllépi az elhárítandó sérelem és az elhárításhoz szükséges erő mértékét, nem büntethető.
  • Ha azonban támadója halálát kívánja, vagy ennek lehetőségébe belenyugszik (hagyja elvérezni, leesni stb.), szándékos emberölésért kell felelnie.

Végül, a javak elleni támadás (pl. rablás, rongálás) szükség esetén jogosan elhárítható akár testi sértéssel is, de nem a támadó életének kioltásával.

0

 .